A székelyföldi autonómiáról. Második rész – Milyen elvekre alapozza az RMDSZ a székelyföldi autonómia törvényét

Codruţa Simina @ 26 February 2014 in KELETI AGYTORNA

This post is also available in: román

Fordította: Sugár Eszter 
A hajpántos Sabinától az Avram Iancut jelképezõ rongybaba „felakasztásáig” több tucat módszer juthat eszünkbe akkor, amikor az erdélyi magyar kisebbség autonómiáját próbáljuk megérteni. E képzeletbeli utazás során a fogalom a közbeszéd különféle típusait ölti magára, ám az autonómiától rettegõk, illetve az érte masírozók közül kevesen tudnak idõt szakítani arra, hogy konkrétan kifejtsék, mi is az, amitõl tulajdonképpen félnek, illetve amiért állást foglalnak.

Sorozatunk írásaival tisztázni szeretnénk, milyen konkrét intézkedéscsomagokat követelnek a magyar kisebbség képviselői, amikor Székelyföld autonómiájáról beszélnek, mit értenek ők kulturális vagy regionális autonómia, kisebbségi statútum vagy helyi autonómia alatt. Másfelől, persze: mit értenek mindezek alatt a románok.

A Székelyföld autonómiájáról szóló sorozatunk elsõ részében felvázoltuk az autonómiatervek rövid történetét, és itt olvasható: http://iest.ro/hu/a-szekelyfoldi-autonomiarol-elso-resz-a-romaniai-kisebbsegek-autonomiaterveinek-trortenete/. A második részben az RMDSZ-nek a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezete alapelveit ismertetjük, melynek vitáját 2014 elsõ felére tervezik.

*

Az RMDSZ eddig visszafogottan árult el részleteket a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetéről. , a Szövetség főtitkár-helyettese az iEst.ro riporterének kifejtette a törvénytervezet alapjául szolgáló általános elveket, valamint a megoldásra váró fő kérdéseket.

Székely szerint az RMDSZ több oknál fogva is létfontosságúnak tekinti a tervezetet: az egyik a Szövetség választótestületének utóbbi években észlelt számottevő apadása. „A 90-es években az RMDSZ nyugodtan elveszíthetett 100 000 szavazatot, ma már 20-30 000-et sem engedhet meg magának” – mutatott rá. A törvény úgyszintén összefogáshoz és a választótestület mozgósításához vezetne, ami bármely politikai alakulat számára létfontosságú, hiszen annak erejét a társadalomban való jelenlét adja.

A leginkább az vált világossá magyarázataiból, hogy az RMDSZ mennyire komolyan veszi e törvénytervezet megalkotását. Számtalan szociológiai tanulmányt végeztek ennek jegyében, demográfiai és statisztikai adatok elemzése áll mögötte. Értékelendő az is, hogy az RMDSZ nyíltan vállalja: a projekt népszerűsítésével szavazótestületének visszaszerzését célozza. Vagyis, hogy elismeri vereségét a választókkal szemben. Ugyancsak az „értékelendő” fejezethez tartozik, hogy igyekeznek valós tényeken alapuló, az emberek életét könnyíteni hivatott politikai cselekedetet kivitelezni. Próbáljanak három ilyen, országos szintű kezdeményezést megnevezni, amelyet az utóbbi években román politikusok tettek az asztalra…

Kiindulópontok
A Székelyföld bizonyos típusú önrendelkezése törvénytervezetben történõ rögzítése szükségességének ma már másak az indítékai, mint húsz évvel ezelõtt, a Szovjetunió szétesésekor és a jugoszláviai háború idején.
Az anyanyelvhasználat kérdésének jogi megoldása a székelyföldi iskolákban vagy a közintézményekben most már gyakorlatilag adott az oktatási törvény és a közigazgatási jogszabályok módosítása révén. Székely István azt állítja, hogy el kell fogadnunk még egy tényt: a Székelyföldön nem nagyon léteznek a román-magyar együttéléssel kapcsolatos gondok.

„Mi legyen az oktatás nyelve ott, ahol az emberek nyolcvan százaléka magyar?! Milyen nyelven tartsuk a gyűléseket, ha mindenki beszél magyarul? Azt kell azonban szem előtt tartanunk, hogy ennek a kisebbségnek a jóléttel kapcsolatos elvárásai vannak: márpedig 20 éve ott semmi nem változott azon kívül, hogy a közösségek visszakapták az erdeiket. Ezt tükrözi a szavazatok számának csökkenése 2000-től kezdődően Hargita megyében, aztán meg 2004-től Kovászna megyében is. Ott vált a legnehezebbé az RMDSZ-szavazók mozgósítása, hiszen az emberek már nem érezték, hogy teszünk értük valamit” – mutat rá Székely.

„Oda jutottunk, hogy két térséggel kell számolnunk: az egyik a fejlettebb Bihar, Kolozs, Maros, Brassó, Szeben, Arad, Temes megyét foglalja magában, a másik meg a kevésbé fejlett Szatmár, Szilágy, Beszterce-Naszód, Hargita és Kovászna megyével. Ezért aztán nem csoda, hogy a Székelyföldön ilyen kérdések merülnek fel, mint hogy: mit tett az RMDSZ a székelyekért? Rá kellett jönnünk, hogy a nyelvi jogok nem elegendőek, döntéshozatali jogkörökre van szükség az identitás megőrzése tekintetében, így jutottunk el a kulturális autonómiához, vagyis az önrendelkezéshez az oktatás és a kultúra terén.

A 2007-es európai parlamenti választások, amikor Tõkés László a szavazatok 39 százalékát szerezte meg, az RMDSZ pedig valamivel több, mint 60 százalékát, komoly, el nem hanyagolható figyelmeztetést jelentettek.”
7

A modell
Az RMDSZ a Székelyföld Románián belüli autonóm régióként való meghatározásáról szóló törvénytervezetet készít.

 modell áll legközelebb ahhoz, amin mi dolgosunk, de messze nem azonos vele, hiszen például mi nem tervezzük a lakosság nemzetiségi bevallási kötelezettségét” – mondja Székely. Az RMDSZ autonómiatervezete abból indul ki, hogy a Székelyföld legyen jól meghatározott közigazgatási terület, amelynek lakosságát többségben székelyek teszik ki.

„Az egyik elv, hogy területi szempontból kiindulópont a székelyek lakta térség, Hargita, Kovászna – Bodzaforduló nélkül – és Maros megye keleti része – ez volna a területi autonómia körvonala. Nem megyékből indulunk ki tehát, hanem abból a specifikumból, hogy székelyek lakják a térséget. Nem lehet területi autonómiát meghatározni, de lehet etnikai alapú térséget körvonalazni. A térség területe a mi számításaink szerint 12 000 négyzetkilométer lenne, a lakosság száma pedig 700 000 körüli, amelynek körülbelül 80 százaléka magyar.

A térségen belül a román államnak megmaradna minden törvényhozói hatásköre, valamint ellenőrzése alatt tartaná a védelmi, biztonsági, igazságszolgáltatási, külpolitikai területet és a korrupcióellenes intézkedéseket.

A másik elv szerint a lakosság egésze, nemzetiségtõl függetlenül, egyenlõ jogokat élvez és mûködik a kétnyelvûség. Az RMDSZ-en belül folyó másik vita a közigazgatási felépítés körül folyik, mert ez esetben is tekintettel kell lenni a térség sajátosságaira. Némelyek azt mondják, a legjobb az volna, ha térségen belül mikrorégiók jönnének létre… Egyértelmû viszont az, hogy közigazgatási átszervezés szükséges, amelyet a térségbeli valós helyzet szigorú figyelembevételével kell átgondolnunk.

Továbbá önálló döntéshozatal lenne érvényben a térségen belül a helyi közigazgatást érintő összes kérdés tekintetében. A vezetők választások révén jutnának tisztséghez, lenne egy vezető tanács, amelynek helyeiért a politikai pártok versengnének. Úgyszintén ez a tanács döntene a térségen belüli, az egész Romániára szólókon felüli illetékek megszabásáról.

A helyi önigazgatással kapcsolatos minden kérdés megoldása szintén helyi szinten történne. Például a természeti kincsek kiaknázásáról helyileg döntenének, az ebből származó profit a térségben maradna, a hatályban lévő országos törvények tiszteletben tartásával.”

Székely István véleménye szerint a Székelyföld autonómiáját támogatók által az évek során elkövetett tévedések egyike éppen az autonómia kifejezés használata. „Talán, ha eleve önkormányzatról beszéltünk volna, másként alakulnak a viták” – mutatott rá.

A legnagyobb gond
A magyar politikusok ma már tudják, hogy kitől függ székelyföldi autonómiatervezetük sorsa. A lehető legrokonszenvesebb módon, az autonómia sorsa… a térség románságától függ.

„A legnagyobb gondunk most, hogyan oldhatja meg ez a törvénytervezet a román kisebbség problémáját. Tudjuk, hogy csak a központtól kaphatunk autonómiát, és csak akkor, ha a székelyföldi románok fellelik ebben a törvénytervezetben a saját érdekeiket” – hangoztatja Székely. Azt mondja, hogy az RMDSZ által végzett tanulmányok szerint a Székelyföldön az egyetemi végzettségű románok többsége közintézményekben dolgozik.

„A románok védettnek érzik magukat, ami abból a tényből adódik, hogy központilag ellenőrzött intézményekben dolgoznak. Nem tudom, miként oldja majd meg a törvénytervezet ezt a kérdést, nagy vita folyik most erről. Mindenesetre ez a legnehezebb része a tervezetnek” – magyarázza az RMDSZ főtitkár-helyettese. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos vita egyre bonyolultabbá válik.

Egy „kereskedelmi” érv
Székely István egy „kereskedelmi” érvet is felhozott, hogy a központbeli románok elfogadják a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet: az aggaszó népességcsökkenés. Szerinte az egyik oka annak, hogy Magyarország elindította a határain kívül élő magyarok kettős állampolgársága megadásának programját, a drasztikus demográfiai csökkenés feltartóztatása volt:„Magyarországon a demográfiai gondok mértéke szinte akkora, mint . A magyar állampolgárság ezért teljesen világos ajánlat volt, mert az útlevélen kívül más előnyöket és jogokat is ajánl Magyarország. Nézzék meg a helyzetnek ezt a vetületét is: demográfiai válság van. Üzlet. Magyarország megtette az ajánlatot; mit tesz a román állam a kiegyensúlyozás érdekében? Hogy megállítsa az esetleges tömeges elvándorlást? Megmondom én: az autonómia elsősorban komfortot teremt”.

Amikor elkészül majd az RMDSZ tervezete, európai szakértői ellenőrzésnek is alávetik azért, hogy „tökéletesen rendben legyen”. Azután bocsátják közvitára, majd a parlament elé terjesztik.

*

A székelyföldi autonómiát célzó törvénykezdeményezések áttekintését itt találják meg. Sorozatunk első részében említettük, 1867-ig a Székelyföld autonóm volt. A sors iróniája, hogy éppen a magyarok voltak azok, akik felfüggesztették a Székelyföld autonómiáját, amikor Erdélyt teljes egészében beolvasztották saját közigazgatási rendszerükbe. 1867-ben a székelyek már nem rendelkeztek semmiféle autonómiával.

 

 Székely István politológus, 1989-ben részt vett a Sepsiszentgyörgyi Magyar Fiatalok Demokrata Szövetségének megalapításában. Az RMDSZ-ben tevékenykedett, a kolozsvári Sapientia Egyetem programirodájának vezetője volt. A beszélgetés során bevallotta, hogy 1987 óta nem beszélt románul. Amikor a fiát első osztályba beíratta, a tanítónő tesztelte a gyermekeket: románul tette fel nekik a kérdést: Hogy hívnak? A 25 gyermekből 17 nem tudott válaszolni. „Gondolom, ez nem természetes és nem is jó dolog. furcsa, hogy néha mintha párhuzamos világokban élnénk” – fogalmazott egyszerűen. 
 Dél-Tirol (a Trentino-Alto Adige régió Bolzano provinciája) olaszországi autonóm terület, melyen két kisebbség él, a német és a ladin. Az összlakosság száma 2007-ben 463 000 volt, a provincia három hivatalos nyelve az olasz, a német és a ladin. Az országos hivatalos nyelv az olasz. Dél-Tirol vezető testületei: a provincia tanácsa, a kormány és a provincia elnöke, mindenik más-más törvényhozói kompetenciával. A tűzoltóság és a falusi rendőrség például a helyi vezetőséghez tartozik, s ugyancsak ennek a hatásköre az általános oktatás, az írott és elektronikus média meg a környezetvédelem. A helyi vezetőség dönt úgyszintén az erdőállomány kitermeléséről meg az ásványvizek, illetve a vad- és halállomány értékesítéséről
 Vasile Gheţău, a demográfiai kérdések professzora Demográfiai tragédiánk című tanulmányában felhívja a figyelmet Románia lakosságának folyamatos csökkenésére. A 2011-es népszámláláskor Románia lakossága 19 milliót tett ki, ami az előző, 2002-es népszámláláshoz képest 2,6 millióval kevesebb. Gheţău szerint a lakosságcsökkenés tovább folytatódik a születések számának növekedését célzó közpolitikák bevezetése nélkül. A tanulmányban rámutat: ebben az ütemben 2050-ig oda jutunk, hogy a lakosság száma 15 milliónál is kevesebb lesz, és az évszázad végére valóban katasztrofálissá válik a helyzet 

Comentarii

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *

12,438 Spam Comments Blocked so far by Spam Free Wordpress

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Ultimele articole

A székelyföldi autonómiáról. Első rész – a romániai kisebbségek autonómiaterveinek trörténete

A székelyföldi autonómiáról. Első rész – a romániai

01/31/14

Fordította: Sugár Eszter  A hajpántos Sabinától az Avram Iancut[...]

Magyar ellenséget alkotni

Magyar ellenséget alkotni

01/31/14

Fordította: Sugár Eszter  "Az ellenség nemcsak arra jó, hogy[...]

Facebook
  • No recent Facebook status updates to show.

Tweets
"That moment when... tragi linie, vorba lui Sorescu, şi faci o socoteală: câteva minţi lucide şi cu un ideal... http://t.co/YPYb3tEf1G"
over a year ago
"Consiliul Mondial al Clădirilor Verzi spune că municipiul Cluj-Napoca are o problemă de etică. Despre ce este vorba: http://t.co/lTmzg3Wx5k"
over a year ago
"Ştim că vă plac reportăjelele. Aşa că v-am pregătit unul despre cum nu s-a întâmplat nimic şi anul acesta la 15... http://t.co/JFdw0lKMay"
over a year ago